Merem állítani, hogy nincs még egy olyan ember ebben az országban, aki akkora rendet tartana a lakásában, mint Daróczy Béla. De hadd menjek tovább. Az egész világon nem találnánk hozzá hasonló őrültet.
Belépve a lakásába, az embert különös érzés keríti hatalmába. Mintha egy svéd asztalosmester és egy sebészorvos közösen rendezték volna be az enteriőrt, a legnagyobb egyetértésben. A lábtörlőn csak egy lábbal lehet állni. Csakis bal lábbal, hiszen a jobb lábas emberek hajlamosabbak a káoszra. A szakirodalom erről ugyan nem ír, de Daróczy így tartja.
A cipősszekrényben hét pár cipő sorakozik egymás mellett. Mind fekete, 43-as méretű. A Lehel téri üzletben vásárolta őket nagyjából tizenegy évvel ezelőtt. Az első pár jól funkcionált. Hát vett még hatot. Sosem bízta a véletlenre.
Az előszobából tovább haladva megérkezünk a nappaliba. A szoba pontosan 14x15 méteres. Falait minden évben az IT9016-os számú szobafestékkel festi le, ami ugyebár a fehér szín.
A könyvek betűrend és kiadási év szerint sorakoznak. Ha valaki megkérdezné tőle, hogy hol találja az Utazás a koponyám körül című könyvet, csípőből válaszolná:
- Remek választás! A harmadik polcon találja, balról a huszonkettedik könyv lesz az. 2004-es kiadás, - tenné még hozzá, hogy véletlenül se érezze magát a kérdező fél információ híján.
Daróczy Béla lakásában, ahogyan Önök is olvashatták, valóban minden a helyén volt. A szög is, amire semmit sem akasztottak fel. Egy napon azonban Daróczy meghalt. Vasárnap 23:59-kor, mert 0:00-kor egy új nap és egy új hét kezdődik, és azt ő már nem szerette félbehagyni. Azóta is ott áll az üres lakás, tisztán, tökéletes rendben, mint egy fel nem robbant bomba.